A kárpáti barna medvéről

A barnamedvét mindenki ismerni véli, pedig a szakemberek még mindig nem tudnak megegyezni a különféle változatok rendszertani besorolásában. A rendkívül nagy változatosságot mutató szín, testalkat, koponyaforma és méret, viselkedés, valamint étrend nagyon sok fejtörést okozott vadásznak, szakembernek, és okoz még ma is. Az évezredek alatt felhalmozódott hatalmas tömegű barlangi medve csontmaradvány alapján sokkal jobban ismerjük ennek a fajnak az anatómiáját, mint a közönséges barnamedvénkét. A szászrégeni preparátorműhelyben négy évtized alatt megfordult medvetrófeák méreteinek feldolgozása és saját megfigyeléseink képezik a dolgozat anyagát. A koponyákról készült profilpoligon-rajzok értékelése arra enged következtetni, hogy a Kárpátokban egyetlen barnamedve alfaj (Ursus arctos arctos) él, a koponya formabeli különbségei pedig ivari különbségek. A szakirodalomban vitatott két alfaj (egyesek szerint faj) elkülöníthetősége ezzel a módszerrel megcáfolható. A barnamedve biológiájával (táplálkozás, szaporodás, fejlődés, tanulás, ivadékgondozás, mozgás, bioritmus stb.), vadászatával és az ember-medve viszonnyal foglalkozó fejezetekben igyekeztünk kielégíteni biológusok, erdészek, vadászok, állatbarátok kíváncsiságát. A dolgozatban írunk a hetvenes évek végén végzett bocsnevelési kísérletek eredményességéről, és rávilágítunk a túlszaporodott medveállományban rejlő magatartásváltozás veszélyeire. A dolgozat nem monográfia, nem meríti ki az összes tudnivalót a kárpáti barnamedvéről.