A kalocsai érseki uradalom erdőinek kezelési utasítása a 18. század végén

Az erdők jelentősége az érseki uradalomban A kötetben közölt erdőutasítás készítésének idején, az 1780-as években a kalocsai érsekség (a történelmi Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye) mintegy 100 ezer holdas földbirtokkal rendelkezett a Duna mentén, Pest-Pilis-Solt és Bács-Bodrog vármegyék területén. Az árvízjárta, erekkel, fokokkal és mocsarakkal tarkított birtok nagyobb része – több mint 50 ezer hold – erdő volt, és igen jelentős, kb. 30 ezer hold volt a puszták területe. Az alig néhány ezer holdas szántó műveltetése mellett így valójában az erdőgazdálkodás és a legeltető állattartás játszott meghatározó szerepet az uradalom életében. A birtok részeként 1817-ben 20 települést írtak össze, mintegy 1.200 jobbágytelekkel, 3.500 jobbággyal és 2.500 házas zsellérrel. A telekállományt a községek általában közösen, saját felosztásuk szerint művelték, s az uradalmi puszták nagy részét is ők bérelték, így elegendő föld állt a szerény létszámú lakosság rendelkezésére. Bár a 19. század végére az érseki birtokon belül az erdők százalékos aránya a korábbi 50-ről 30 %-ra csökkent, még mindig ez a terület maradt a legnagyobb és egyben a legjövedelmezőbb a művelési ágak közül. Az időközben gyarapodó szántókat sem erdőirtással, hanem sokkal inkább a vizek elvezetésével és a puszták hasznosításával igyekeztek kialakítani. Az uradalmi bevételek felét az 1890-es években a különféle bérleti díjak tették ki, a saját gazdasági tevékenységből származó jövedelem legnagyobb része viszont az erdőkből származott (az erdőgazdaság bevétele éves szinten 100 ezer forint körül volt, míg a növénytermesztés eredménye 20-40 ezer, az állattenyésztésé 10-20 ezer forint között ingadozott). Ha a kiadásokat is figyelembe vesszük, az erdők jövedelmezősége még szembetűnőbb, az erdőgazdálkodás ui. rendszeresen tízszeres eredményt (10 ezer forintos ráfordítással 100 ezres bevételt) hozott, míg a növénytermesztés és az állattenyésztés bevételei alig haladták meg a kiadások szintjét (itt általában jóval nagyobb beruházásokra, építkezésekre stb. volt szükség).