„…a jövendőnek urai vagyunk.”

A közvélekedéssel szemben a történész nem időutazó. Elmúlt korok forrásokba rejtett üzeneteit dekódolja a mindenkori jelen számára. Ismeretlen világok, ismeretlen kultúrák gondolkodását, hétköznapjait, törekvéseit és traumáit közvetíti. Értelmez és elemez, összefüggéseket keres és folyamatokat igyekszik felismerni, bemutatni. A történetírás a látszat ellenére nem a múltról szól, hanem a jövőt igyekszik előkészíteni. Értéket ment, értékeket kutat fel és hagyományoz a következő generációkra, akik majd ugyanúgy megpróbálják dekódolni az üzeneteinket, ahogy mi próbálkozunk az előttünk járók kultúrájátmegismerni. A történész munkáját valami mérhetetlen és megtörhetetlen bizalom hajtja, hogy a világunk minden múltbeli trauma és társadalmi kataklizma ellenére valamiféle fejlődést mutatva – és itt nem feltétlenül kizárólag technikai fejlődésről van szó – halad előre. Az embert és a társadalmat a pozitív példák és értékek motiválják arra, hogy időről időre megújulva jobbá váljon.

A jelen kötet szerzői Csorba László tiszteletére gyűltek össze. Valamennyien valljuk, hogy bár a múlttal hivatásszerűen foglalkozunk, munkánkat mégis a jövő számára végezzük. Kutatjuk a múlt hátrahagyott emlékeit, megpróbáljuk értelmezni és a mai emberek számára befogadhatóvá tenni egyes korszakok történelmi szereplőinek tetteit, gondolatait.