A deverbális igeképzés a XVI–XVIII. században az Erdélyi magyar szótörténeti tár adatanyaga alapján

Értekezésem tárgya az Erdélyi magyar szótörténeti tár XVI–XVIII. századi deverbális igeképzőinek vizsgálata. A különböző szempontú elemzések eredményei az erdélyi regionális nyelvre vonatkoznak, hiszen az Erdélyi magyar szótörténeti tár a magyar nyelvterület keleti régiójának nyelvi anyagát tartalmazza. Munkámban igyekezetem úgy meghatározni a képzők egyes funkcióit, hogy érzékeltessem a különböző kategóriák közötti átjárhatóságot, a funkció és produktivitás egymásra való hatását, valamint azokat az összefüggéseket, amelyek ezeket a nyelvi jeleket – a deverbális igeképzőket – azokká teszik, amiknek lenniük kell a valóságban: a mondanivaló minél pontosabb kifejezésének nélkülözhetetlen eszközeivé.