Leírás és Paraméterek
A Budavári Palota az ország történetének egyik emblematikus épülete. Az elpusztult középkori királyi rezidencia helyén 1686-tól, Buda töröktől való visszafoglalásától az 1960-as évekig kísérjük nyomon az épület kiépítését. A kiállítás építészeti tervekkel, fényképekkel, a palota egykori dekorációjának és berendezésének kalandos módon megőrződött emlékeivel és rekonstruált teremrészletekkel mutatja be az újkori palota közel három évszázados történetét. 3D-s animáció, és a legmodernebb digitális technikák teszik érthetővé a palota építési fázisait, a kiállítás több pontján pedig múzeumpedagógiai állomások várják a látogatókat.
A kezdetben katonai célú épület Mária Terézia idejében alakult barokk palotává. A Szent Jobbot egy külön e célra épült kápolnában őrizték, majd a 18. század végétől 1944-ig itt őrizték a magyar Szent Koronát is. A 19. század első felében József nádor volt az épület állandó lakója. A szabadságharc leverését követően I. Ferenc József kétszer építtette át a palotát: 1849–1856 között kamarai építészek vezetésével, majd 1890-től Ybl Miklós, illetve Hauszmann Alajos kapott megbízást a palota nagyarányú kibővítésére és átalakításra. 1905-re a budai királyi palota Európa egyik legnagyobb és legfényűzőbb uralkodói rezidenciája lett.
A két világháború között Horthy Miklós rezidenciájaként és múzeumként használták a palotát. 1945 januárjában a német csapatok legutolsó védelmi központja lett. Az épület a hetekig tartó tűzvész miatt nagymértékű sérüléseket szenvedett. 1949-ben döntés született párt és állami központtá alakításáról, majd 1957–1959-ben kulturális intézmények otthonául jelölték ki a komplexumot, de a teljes kultúrfórum csak 1985-ben, az Országos Széchényi Könyvtár beköltözésével készült el.
Műfaj | helytörténet |
ISBN | 978-615-5341-23-6_HU |
Szerkesztő | Benda Judit et al. |
Kiadó | BTM Vármúzeum |
Kiadás éve | 2015 |
Kötés típusa | Füles kartonált |
Oldalszám | 117 |
Nyelv | magyar |
Méret | A4 205 x 287 |
Tömeg | 503 g |