"... Áltad nyert szép hazát ..." I–II.

„Születésnapra készültünk, a nyolcvanadikra, amikor 2020 tavaszán elkezdtük a kötet szervezését. Őszintén bíztunk abban, hogy a legnagyobb titoktartás mellett is sikerül egy kötettel meglepnünk egykori tanárunkat, munkatársunkat, pályatársunkat, a Magyar Nemzeti Múzeum egykor volt főigazgatóját, utóbb címzetes főigazgatóját. Fodor Istvánt, sokunk felejthetetlen mesterét szerettük volna őszintén és nagy-nagy tisztelettel köszönteni, akinek mi magunk, a szerkesztők is köszönhetjük, hogy ezen a gyönyörű pályán helyezkedhettünk el, és jelenleg Magyarország első számú múzeumában dolgozhatunk. Legjobb tudásunk szerint törekedtünk arra, hogy lehetőség szerint minden egykori tanítványa értesüljön a kötet előkészületeiről, hogy fontos munka- és pályatársai se maradjanak ki a köszöntők közül, így több száz lehetséges szerző címét gyűjtöttük össze.

Már javában zajlottak az előkészületek, amikor érkezett a könyörtelen hír: Fodor István 2021. április 3-án elhunyt. Halála váratlanul ért bennünket, egy csapásra meghiúsítva tervünket a születésnapi kötetről. Ugyanakkor szinte természetesen adódott következő gondolatunk is: ha már személyesen és életében nem tiszteleghetünk többé hajdani mesterünk előtt, tegyük ezt meg egy emlékköteten keresztül. A kötet tehát az Ő emlékét idézi. Itt közreadott munkáinkban, szavaink, mondataink, a sokszor izgalmas gondolataink és tudományos felfedezéseink mögött most is ott van Fodor István, felejthetetlen Tanárunk szellemi öröksége, személyisége és hatalmas tudása. Így közösen, együtt képviseljük azt, ami a szegedi iskola néven vonult be a magyar régészet történetébe, és amelynek egyik fő formálója éppen Fodor István volt.”